Interjú Gerendy Zoltánnal, az MVSZ elnökével

Kékszalag

A Kékszalag ürügyén beszélgetünk, a vitorlás szezon közepén. Idén szerencsére másképp alakultak a dolgaink, mint tavaly…
GZ: Szerencsére igen, és remélem teljes évadot tudunk zárni – ha a delta variáns is úgy akarja… Az Évadnyitót még korlátozásokkal tudtuk csak megtartani, de azóta felpörögtek a versenyek, sokak szerint az idei szezon lendülete, gazdagsága egyfajta kárpótlás a tavalyiért. Idehaza tehát jól mennek a dolgok, az olimpia kapcsán viszont drámai a helyzet. És most nem csak a legfrissebb, Tokiót érintő korlátozásokra és a nézők teljes kizárására gondolok. A japán szervezők már hónapok óta vész üzemmódban vannak, egymást érik a friss intézkedések, korlátozások és ezeket idehaza lekövetni nem mindig könnyű. Csak egy példa: új követelmény, hogy minden versenyzőnek a számát követő 48 órán belül el kell hagynia Japánt. Éppen a repülőjegyek átfoglalásával küzd az iroda, el lehet képzelni, hogy ez milyen nehéz, szinte lehetetlen mutatvány.
Az 53. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj idén újra teljes lesz, minden parti és vízi esemény a korábban megszokott módon zajlik majd. Ez óriási dolog, igazi vitorlás ünnep lesz a tókerülő egy világjárvány közepette, kihasználva az itthoni kedvező helyzetet.

Tavasszal szóba került, hogy a Kékszalag sikeres marketingje, a szponzorok évről-évre kitartó jelenléte példa lehetne más nagyhajós versenyek számára, és így növelhető lenne a sportágunkba befolyó támogatás. Alkalmazható-e más eseményeken a „Kékszalag titok”?
GZ: Nem könnyű ez a feladat, mert a Kékszalag egyedi. A legnagyobb hagyományú versenyünk, hiszen 1934 óta rendezik meg. A legtöbb vitorlás ezen indul, körülbelül hatszáz. A legnagyobb érdeklődés ezt kíséri, nem csak a vitorlás társadalomban, hanem a sportkedvelő közvéleményben is.
Ez utóbbi kulcsfontosságú, hiszen egy-egy támogató, ha csak a vitorlás társadalmat éri el egy-egy esemény kapcsán, nem annyira szívesen nyitja ki a pénztárcáját. 

Kékszalag

Bizonyára lehetne a szponzori támogatás egy részét média vásárlásra fordítani. Külföldi nagy rendezvényeken működik ez a modell, van ahol a támogatás minimum felét televíziós, internetes és sajtó megjelenésekre fordítják, a támogató pontosan meghatározott igényeire szabva...
GZ: Elindult nálunk is ez a folyamat, már eddig is jelen voltak a versenyeink – nem csak a Kékszalag – a nem kifejezetten szakmai médiában, ezek egy része különféle megállapodások eredményeképp. És van egy vadonatúj tervünk, ami ezt a folyamatot erősíti majd, de erről még korai lenne beszélni. Nagyon jó példa a Mihálkovics kupa vagy a Nautic 370 bajnokság gondos marketingje, meg is jelentek új támogatók ezeken az eseményeken. A Nagyhajós Bizottság, Kurucz Sanyiék kapták ezt a feladatot, nagyon sok jó megoldást találtak a szponzorok minél jobb kiszolgálása érdekében a kisebb versenyeken is, az első eredmények már láthatóak. Sajnos olyan cégeket, amelyek egész évben támogatnák a vitorlázást, még nem találtunk. Pedig érdekes, vonzó mix lenne a jelenlétük az utánpótlás versenyektől az olimpiai vitorlázáson át a legrangosabb szövetségi nagyhajós versenyekig.

Hogy halad a füredi vitorlásközpont ügye?
GZ: Reményt keltő most már a helyzet. Annak ellenére, hogy csúszik a beruházás. Rengeteg nem várt akadállyal és szerencsére nagyon komoly helyi támogatással találkoztunk a megvalósítás során. Száz százalékos támogatású közbeszerzési projektekről van szó, annak minden előnyével és bonyolultságával. Úgy terveztük, hogy idén tavasszal át tudjuk adni a kikötőt, ebből valószínűleg ősz lesz. A kikötő készültségi foka jelenleg 85 százalékos. A klubház építését pedig ősszel kezdik. Sajnos a csúszás áremelkedéssel is jár. Tehát legkorábban a 2022-es szezonban számíthatunk majd erre a létesítményre.

Kékszalag

Mi várható még az idei szezonban?
GZ: Drukkolunk az olimpikonoknak. Ahogy már említettem, Tokió nagyon bonyolult feladat. De szerencsére nemzeti szinten a három vitorlázó és az egyetlen szörfös kiutazó, azaz Berecz Zsombor, Érdi Mári, Vadnai Benjamin és Cholnoky Sára körül minden a legnagyobb rendben van. Mindent meg fognak tenni a lehető legjobb szereplésért. Az ő munkájuknak, sikerüknek az eredményét én leginkább az utánpótlás nevelésben várom. Példaképek lesznek a már vitorlázó fiatalok számára, akik pedig még nem választottak sportágat, azoknak a körében létező alternatíva lesz a vitorlázás. Az olimpia után egészen biztosan többen és többet fognak beszélni a sportágunkról.

 visyla