Átlagsebességek, időjárási viszonyok, nyilatkozatok - kiderül, mi történt a versenyen, amely a sportszerűségről is nevezetes lesz.
Kezdjük a legfontosabb számokkal. Az 51. Kékszalag Nagydíjra 561 hajó legénysége nevezett, 269 hajó futott be a limitidőn belül, de nagyon sokan még ezt követően is „versenyben” voltak, azaz elmentek a célvonalig. Erről még később szó lesz részletesen. Szintén kitérünk a cikkben arra, hogy mi történt az élmezőnnyel, de előbb lássuk, hogyan szerepeltek a népesebb hajóosztályok.
Osztályok, számok, helyezések
A Nauticok esetében a 370-eseknél a füredi célba a Schatz (Schatz Árpád kormányos, Litkey Árpád, Keresztes István, Gecse Balázs, Szemerédi György, Herceg László, Kalmár Zsolt, Kutas Fülöp, Esztó Berta Britta) ért be elsőként, valamivel több mint 23 óra vitorlázás után. A Schatz valamennyi fordulót - Kenesénél, Siófoknál és Keszthelynél – elsőként vette.
Fotó: Kiss Attila / Magyar Vitorlás Szövetség
Mögötte azonban a többiek között igen változatos verseny zajlott. Kenesénél másodikként a Sleepwalker (Temesfői Zénó kormányos, Temesfői Sára, Ruppert Dániel, Sárdi Richárd, Horváth Attila, Tóth Sándor, Horváth Bence, Zsiros György, Oldal Ákos), harmadikként pedig a Fantom (Török Zoltán kormányos, Rick Gergely, Rédai Ádám Előd, Valyon Csaba, Szollás Rita, László Zita, Demjén Albert, Kail Tamás, Zsolnai Tamás) érkezett. Ez volt a helyzet Siófoknál is. Ugyanakkor Keszthelynél a Schatz után a Magnum (Kurucz Sándor kormányos, Kurucz Tamás, Lám Annamária, Keller András, Tóth Krisztián, Kővári Zoltán, Vobeczky Zoltán, Szeremley László) kerülte a bóját másodikként, megelőzve a Sleepwalkert. A balatonfüredi befutónál pedig maradt a keszthelyi sorrend: azaz a Schatz nyerte a 370-esek Kékszalagját, a Magnum és a Sleepwalker előtt.
A szintén sok hajót és vitorlázót felvonultató Nau 330-asoknál az osztálygyőztes a Don Rosé (Molnár Barna kormányos, Márkus István, Nagy Miklós, Szilasi Fábián, Molnár Bálint, Pődör Attila) lett. Pedig Kenesénél csak a harmadik, Siófoknál a negyedik hely volt az övék. Keszthelyt viszont már elsőként vették, majd a füredi célba is elsőként futott be a hajó. A 330-as osztályban az After Eight (Erdős Bálint kormányos, Szemesi Árpád, Tasi Attila, Kármán József, Kármán Levente Botond, Környi Zoltán, Tubákos Ádám Zoltán) lett a második, a bronzérmet pedig a Viking (Magyar István kormányos, Magyar Máté, Magyar Márk, Siklósi Máté, Kovacsics András, Szabó András) kapta. A 330-asok közül a leggyorsabb három hajó több mint 27 órát vitorlázott a mostani Kékszalagon.
A harmadik Nautic osztályban az Oxygen (Király László kormányos, Király Csaba, Kocsis Péter, Otti Levente, Tokai Mátyás) volt a leggyorsabb, közel 27 óra alatt teljesítette a távot. Utána jött a Fanatic legénysége (Jánoky László kormányos, Albert László, Boros Viktor, Jánoky András, Jánoky László Viktor, Tél Ferenc Balázs, Verebélyi Szabolcs), majd a Jégvirág (Tóth Gábor kormányos, Tóthné Pfujd Tünde, Tóth Elizabet Virág, Sebestyén Bonifác, Mandl Ádám, Horváth Balázs, Kovács Krisztián). A Dolfin is a nagyobb osztályok közé sorolható. A Rozália (Kiss János kormányos, Zsabokorszky Ferenc, Pacsura Ágnes Ibolya, Gombos Zsigmond, Gyenei Gyöngyvér) szerezte meg az első helyet, ők 35 óra vitorlázás után futottak be Füredre. A második helyen zárta a dolfinosok versenyét az Accenture 28SC (Racskó Dániel kormányos, Müller Tamás, Kramarics Attila, Kárpáti György Kolos, Hartyányi Tamás), a bronzérmeket pedig a HunGer (Kovácsik László kormányos, Kovácsik Ákos, Bamberger András, dr. Aszódi Attila) legénységének tagjai kapták. (A teljes eredménylistát, az osztályonkénti bontásban itt lehet megnézni.)
És mi a helyzet a leggyorsabb egytestűekkel?
Az abszolút értékelésben elképesztő eredményt ért el az ötödikként befutó Raffica (Király Zsolt kormányos, Kiss Árpád, Várkonyi Csaba Zoltán, Pesti Gábor, Mónus Gyula András, Klébert János, Török László, Puskás Tamás L., Weidinger György, Juhász Zsolt, Czégai Péter, Sarina Róbert, Hoffmann Henrik, Tamás Gábor Tamás, Cser László). Leggyorsabb egytestűként ért be, megelőzve több katamaránt 9,47 km/h-s átlagsebességet ért el. A Rafficát nem túlzás nemzetközi szinten az egytestűek tókerülő-specialistájaként említeni, hiszen ez a harmadik európai tókerülő győzelmük az idei szezonban: a svájci Bol d’Or Mirabaud és a németországi Rund Um versenyek után a csapat a Kékszalagon is elsőként ért célba
Fotó: Szántó Áron / Magyar Vitorlás Szövetség
A leggyorsabb egytestűek közé tartozik még többek között a Principessa (Oroszlán Péter kormányos, Takács Levente, Báthori Zsigmond, Vincze Gábor, Bárdos Mihály, Csüllög Zsolt, Balogh Attila Zsombor, Farkas Zoltán, Bogdán Gergely, Németh Dániel Péter, Németh Péter, Almási Zsombor, Berzi László, Őri Bence), amely az abszolút értékelés alapján a 13. helyet szerezte meg. Valamint a NO1 (Szépfy Zsombor kormányos, Borsos Miklós, Sedlák Gábor, Osváth Márton, Gereben Mátyás, Hauberl Gergely László, Szalontai Ábel, dr. Egenhoffer Péter, Svelontai Ábel) a maga 16. helyével. Utána jött a klasszikus osztályok közül a Capella (Pomucz Tamás kormányos, Vőneky Ákos, Vőneky Gyula, Vőneky Ákos, Gallasz Lajos, Hámos Zoltán, Tuboly Zoltán, Vadászy András, Pomucz Anna Boglárka). A 18. helyezett lett a Viastein Lisa (Szloszjár Gábor kormányos, Szabó Péter, Pintér Szilárd, Pintér Zoltán, Boros Balázs, Kovalszky Gergely, Zsugonits Péter, Subicz István, Tompa Tamás, Debreceni Tamás, Kun Dávid, Nagy Gábor, Bognár Zoltán, Bánki Márk Richárd, Piego Patucelli).
A 19. helyet a Tantál (Fazekas Gábor kormányos, Gyapjas Balázs és Gyapjas Zsombor) húzta be, a 20. helyen pedig Sirocco (Cittel Lajos kormányos, Borbély Gergely, Kovácsi László, Körtvélyessy András, Lénárt Ákos, Nagy Krisztina, Szűts Péter, Varga Kornélia, Varga Mária, Zentai István) futott be.
Sebességek, kilométerek az élmezőnyből
Bár róluk már több szó esett már a Kékszalagról szóló közleményekben és hírekben, de jöjjön most a mezőny eleje. A versenyt a Racing Django nyerte (Petrányi Zoltán kormányos, Csetényi Csaba, Kaltenecker Károly, Lovas Zsolt, Farkas Bence, Pénzes Botond Kristóf) 15 óra 37 perces idővel. Ez közel 10 km/h-s, 5,3 csomós átlagsebesség. Ez csak egy elméleti szám, mivel a Kékszalag légvonalban mért 150-160 kilométeres hosszából adódik, ám ennél szinte minden hajó nagyobb távot ment, így pontos értéket nem lehet mondani, mindenesetre nagyságrendi mutatónak jó.
Fotó: Szántó Áron / Magyar Vitorlás Szövetség
Azt, hogy rendkívül gyenge szélviszonyok jellemezték a versenyt az is mutatja, hogy a Racing Django 9,9 km/h-s elméleti átlagsebessége kevesebb mint fele az Opel Fifty-Fifty 2014-ben elért 7 óra 13 perces időrekordot eredményező több mint 20 km/h-s átlagsebességnek. 2015-ben azonban még gyengébb széllel mentek a kékszalagos versenyzők, akkor a győztes több mint 17 óra alatt futott be.
A 2014 és 2018 között megrendezett öt Kékszalagon a győztes 11 óra 8 percig volt versenyben, ennél a mostani több mint 4 órával hosszabb időt vett igénybe. Litkey Farkas 13-szoros Kékszalag-győztes vitorlázó, a mostani versenyen harmadik helyen befutó Prevital kormányosa a még a rajt előtt - július 17-én szerdán - az Infostart.hu-nak nyilatkozva azt mondta: “A realitás, egy öt óra körüli eredmény lehet, ha tényleg mindig optimális szél fúj. [...] Én az öt órát a saját hajómmal számolom, de van olyan hajó a mezőnyben, ami ennél nagyobb eredményre is képes lehet”. Az 5 órás idő maradva a légvonalban mért távolság alapján több mint 30 km/h-s átlagsebességet jelentene.
Az idei Kékszalagon második helyen befutó MKB Extreme Sailing Team (Kaiser Kristóf kormányos, Pajor Szabolcs Levente, Munka Márton, Szigeti Stacey Dániel, Hercsel Máté, Kuczora Gergely) 9,74 km/h-s elméleti átlagsebességgel fejezte be a versenyt.
A harmadik Prevital (Litkey Farkas kormányos, Litkey Balmaz, Lepp Gyula, Tóth Róbert, Bartos Zoltán, Jérome Clerc) esetében 9,52 km/h volt az átlag.
A negyedik New Black Jack (Roland Gaebler kormányos, Tisóczki Ferenc, Kaáli-Nagy Dániel, Sallai Gábor, Héjja Marcell József, Váradi Miklós) 9,51 km/h-s átlagot ért el.
Hogy volt?
Most menjünk vissza a rajthoz: július 18-án csütörtökön 9 órakor elrajtolt az 51. Kékszalag Nagydíj, Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő vitorlásversenye. Az 561 hajó alkotta mezőnyben a The Red nevű katamarán jött el legjobban, de a gyenge, 3-4 csomós szélben az Koloskakikötőnél már az RSM2 és a New Black Jack volt az élen. Érdekesség, hogy utóbbiról az egyik fordulónál a legénység két tagja a vízbe esett, s bár visszaszálltak, ez okozott némi zavart. Nem sokkal később, némileg váratlanul az egytestű Lisa a mezőnyt lekeresztezve állt az élre, rövid időre megelőzve a katamaránokat. Alsóörsnél azonban már az Opel Fifty-Fifty szerzett komolyabb előnyt azzal, hogy a Józsa Márton kormányozta katamarán a víz közepe felé ment, a többi katamarántól eltérően. Az első bóját Balatonkenesénél az élmezőny sorrendje a következő volt: Opel Fifty-Fifty, New Black Jack, Prevital, Nanushka BMW Wallis, RSM2 és Racing Django, ők 10 percen belül fordultak nagyjából 4 csomós szélnél. Változó erősségű, de továbbra is gyenge szélben, helyenként esőben folyt a verseny, komoly taktikai csata volt az élen, Siófoknál pedig már így festett az első öt: New Black Jack, Opel Fifty-Fifty, Prevital, Nanushka BMW Wallis, RSM2.
A siófoki fordulótól a tihanyi cső felől végre jött egy kis szél, 5-7 csomó körül fújt, sőt, egy-egy percre a 10 csomót is elérte, a katamaránok aztán ettől meg is indultak szépen. Sőt, az egytestű hajók némelyike is, a csőben például a Raffica, meg is előzött néhány katamaránt, de a szintén egytestű Principessa is felzárkózott. A 10 csomós szél gyorsan mérséklődött, 4-7 csomó körül ingadozott, de fél kettő körül legalább a teljes nyugati medencét befedte – igaz, ekkor a mezőny jelentős része még Balatonkenese felé tartott.
Sokat változott az élmezőny, aki talált egy kis szelet, az megugrott kicsit, majd a többiek ismét utolérték. A mezőny eleje nem sokkal három óra előtt Badacsony magassága felé haladt a nyugati medencében, de az eddigi 5-7 csomós szél felére csökkent. Valamivel három után aztán ez a szél is elfogyott, a Szigligeti öbölben tükörsima, olajra hasonlító vízre értek a Keszthely felé forduló katamaránok, amelyeket ekkor új éllovas, a Nanushka BMW Wallis vezetett, másodikként a Prevital, harmadikként pedig az Opel Fifty-Fifty követte.
Ritkaság a Kékszalagon
Négy óra felé közeledve a keleti medencében másodfokúra erősödött a viharjelzés, illetve a túloldalon, Keszthelynél is felhők gyülekeztek. Az élen vitorlázó katamaránok között gyakorlatilag „match race” alakult ki, legalábbis a hajók közötti távolságot illeti. Ez pedig ritka egy olyan hosszú túraversenyen, mint a Kékszalag. Hihetetlen szorosan haladt a Prevital, a Nanushka, az RSM2, a New Black Jack, a Racing Django és az MKB Extreme Sailing Team, üldözőként pedig ott volt az időrekorder Opel Fifty-Fifty.
A keszthelyi bóját – ahol a teljes mezőnyből 380 hajó fordult - elsőként a Racing Django vette, de az addig sem túl erős szél teljesen leállt, és egyébként is percenként változott a helyzet. A következő órák türelemjátékot hoztak, ebből következik, hogy túl sok szelet nem. Szigligetnél a Racing Django talált végre északon egy kis markáns szelet, ezzel egyből meg is előzte a vízközépen haladó vetélytársait a Previtalt, az Opel Fifty-Fiftyt és az MKB Extreme Sailing Teamet, valamint a déli parton igyekvő New Black Jacket és RSM2-t.
Audi Race Cup
A Kékszalag leggyorsabb hajóira pénteken délután újabb verseny várt, a pénzdíjas Audi Race Cup. A balatonfüredi part közelében kialakított rövid pályán az érintett hajók mérték össze gyorsaságukat.
Az Audi Race Cupot az RSM2 nyerte 37,6 km/h-s sebességgel. A második az Opel Fifty-Fifty lett 36,7 km/h-s eredménnyel, a harmadik pedig az MKB Extreme Sailing Team lett, utóbbi hajó 33,9 km/h-val ment. A versenyen a leggyorsabb egytestű hajó a Raffica volt, ez a csapat 20,6 km/h-t sebességet ért el.
A keszthelyi bójánál történtekhez hozzátartozik, hogy itt a cirkálók közül a 75-ös Lillafüred még a végső győztes Siroccót megelőzve fordult. A 70-eseknél viszont ide is a Capella ért elsőként, megelőzve az osztályban végül második Pannóniát. Ugyanakkor a füredi célba harmadikként befutó Irokéz itt még nem volt dobogós, a Krajcár (Takáts Lukács kormányos, Kiss Mónika, Zapf István, Szabó-Lukács Rita, Gavallér József, Villányi Norbert, Udvardi Péter) például előtte vette a keszthelyi bóját.
Az élmezőny keszthelyi versenye után szinte biztossá vált, hogy bőven az elmúlt öt év győztes átlag idején kívüli célba érés lesz, de időpontot tippelni sem lehetett. Nagyon könnyű, 2-3 csomós déli-délkeleti szélben, amit inkább légmozgásnak lehetett mondani, a Racing Django állt az élen kilenc órakor, de ez a szél is tovább enyhült. Tíz óra körül az élmezőny Balatonakalinál járt, méghozzá elég komoly szembejövő tömegben. Csütörtökön éjszakára és péntek hajnalra semmi változást nem ígért a meteorológia, a pénteket illetően pedig gyenge, változó irányú szelet jövendöltek. A Racing Django Szigliget után szinte végig elől volt. Badacsony környékén mentek át a déli oldalra, majd onnan a továbbra is gyenge szélben jutottak el a célvonalig, elsőként.
Emlékezetes befutó
A gyenge szél ellenére az egész verseny izgalmasra sikerült, ez igaz szinte az összes befutóra is, ahogy az élmezőny célba érésére is: az első nyolc hajó 1 órán belül futott be. A legnagyobb küzdelem a végül bronzérmes Prevital és a New Black Jack között alakult ki. Utóbbi alig több mint 2 perces hátránnyal futott be a Previtalhoz képest. Ebből a videóból pedig az is kiderül, hogy az idei versenyen első helyen befutó Racing Django és 13-szoros Kékszalag-győztes kormányozta Prevital hogyan ment végig a versenyen.
Petrányi Zoltán, a Racing Django kormányosa szerint a rendkívül profi és felkészült mezőnyben közel azonos sebességű katamaránokkal vívott versenyt többek között a kiemelkedő széltaktikának, a csapat tapasztalatának és a jó együttműködésnek köszönhetően sikerült megnyerni. A kormányos elmondta azt is, hogy mindenkinek a saját dolgával kell foglalkoznia. „Minden egyes méterért meg kell küzdeni, ha egy percet is kihagyunk, akkor száz métereket vernek ránk” – mondta Petrányi Zoltán. (A verseny után Petrányi Zoltánnal készült interjú rövidített verziója az itt elérhető videóban tekinthető meg.)
Kaiser Kristóf, az ezüstérmes helyen befutó MKB Extreme Sailing Team kormányosa a versenyről szóló – a csapat Facebookon oldalán közzétett – beszámolójában egyebek mellett azt írta: „A csőbe érve elfogyott a szél. A Racing Django a parttól távolabb próbálkozott, de kellően közel voltunk ahhoz, hogy a félsziget és közéjük beszúrjuk a hajót bízva abban, hogy nekünk valami korábban épül fel. Állóháború kezdődött, amelyből a Django jött ki győztesen, az előnyét a célig őrizte! Óriási gratula Nekik! A távolság olyannyira kevés volt közöttünk, hogy a teljesen elálló szélben, a célvonal előtt állva hallgattuk meg a Queen zenekar „We are the champions” című számát.” Kaiser Kristóf bár sajnálta, hogy négy év alatt, mióta erős szelet kedvelő hajókkal próbálnak jól szerepelni a Kékszalagon, egy Kékszalag sem volt szeles (legfeljebb ideig-óráig), szomorúságra semmi oka a csapatának. „Sokan mondják, hogy ez egy inkorrekt szélben zajló verseny volt, mert sok újraosztás volt benne, de szerintem azon kívül, hogy számosságában tényleg sokszor változott a szél, a változások által kisebb előnyök épültek ki vagy éppen vesztek el, mint amit az elmúlt 4 évben tapasztaltam” – emelte ki a kormányos, szerencsésnek érzi magát, hogy olyan tagokkal versenyezhet, akik az MKB Extreme Sailing Team csapatában szerepeltek. (Kaiser Kristóf részletes beszámolója ezen a linken olvasható.
A 13-szoros Kékszalag-győztes, a mostani versenyt harmadik helyen záró Litkey Farkas is a Facebookon kommentálta a versenyt. „A Kékszalag megnyeréséhez szerencse (is) kell. Olyan versennyel, mint az idei azonban még nem találkoztam. Sok munkával felépített komoly előnyök omlottak össze a verseny első felében legalább négyszer - mert elállt a szél elől teljesen és hosszú 10 percekre úgy is maradt - úgy, hogy mindenki felzárkózhatott. (Egy átlagos Szalagon ilyen maximum kétszer történik) Mire elérkeztünk visszafelé a Szigligeti-öbölbe, ez újra ötödször is megtörtént. És utána volt minimum még két ilyen eset” – írta Litkey Farkas. A befutóról pedig következőt: „New Black Jack kapaszkodik - mondják a srácok - de lassú". Nincs sok hátra, látom a befutót. A szél viszont szembe fordul. "Code0!" - hallom Jerome hangját- "most van idő - mondja - húzzuk fel!" "Ok" - nyugtázom. A szél tovább fordul 45 fok és nem tudok a célra menni. Gennaker be, Code0 ki és fordulunk a célra. Black Jack is, gennakerrel, elakad nekik. Itt a vége!!!!!! Vége!!! látom magam mögött állni, már csak be kell futni. Mellettünk egy motorosról hangos biztatás... felcsillan a remény: "Lehet, hogy még dobogós helyért küzdünk?!" Foszlányokat hallunk, ---- “érkezik a harmadik “- mondja a konferanszié. Elönt a boldogság. Befutunk. Hányadikok vagyunk?” 3.!!!! :D Ölelések, öröm. ÖRÖM, ÖRÖM!” (Litkey Farkas kommentárja teljes terjedelemben itt olvasható.
Mit történt a mezőnyben?
Minden Kékszalagon az élen futó hajók mellett minden egyes osztályban, minden egyes hasonló sebességpotenciálú hajó között egyedi küzdelmek alakulnak ki, ez most is így történt. A gyenge szélviszonyok ellenére nagyon sok versenyző a végletekig kitartott. Nem véletlenül került bele a Magyar Vitorlás Szövetség versenyről kiadott hivatalos közleményébe, hogy az idei a sportszerűség Kékszalagja volt.
A Magyar Vitorlás Szövetség idei újítása volt, hogy a versenyrendezőség valamennyi bójafordulóról készített tájékoztató jellegű, nemhivatalos rangsort. Ezek azért nem hivatalos sorrendek, mert volt, hogy egyszerre akár 5-10 hajó fordult, ebben az esetben pedig lehetetlen pontos helyezést mondani. Ez különösen a kenesei fordulóra igaz. Mindenesetre Balatonkenesénél szinte a teljes mezőny versenyben volt, ahogy a siófoki fordulónál is. Utóbbinál 549 hajó haladt át érvényes idővel. Itt egyébként még a New Black Jack volt az élen, 2 óra 20 perccel a rajt után vette a fordulót. Az 549. hajó pedig a Prosecco (Szombati Anett kormányos, Varga Anett, Hegel Renáta, Dr. Jámborné Dr. Kenéz Anna, Katona Katalin, Dr. Vámos Eszter) volt, amely nem sokkal este negyed 11 előtt, 13 óra 13 perc vitorlázás után jutott át a siófoki vonalon.
Keszthelynél még mindig közel 400 hajó volt versenyben, egész pontosan 380. Ahogy már szó volt róla, a keszthelyi bóját a Racing Django érte el elsőként, csütörtökön 17 óra 14 perckor, azaz alig több mint 8 óra vitorlázás után jutott el oda. A már említett keszthelyi „match race”-re hasonlítható versenyre utal, hogy a bójánál a második Prevital hátránya nem sokkal több, mint 2 perc volt. Tőle a harmadik Opel Fifty-Fifty 1 perccel volt csak lemaradva, az MKB Extreme Sailing Team pedig ugyancsak 1 percre rá fordult. Keszthelyt szombat hajnalban, nem sokkal 1 óra előtt hagyta el az utolsó három hajó: a tavalyi 50. Kékszalagon utolsó érvényes eredménnyel, 545. helyen befutó Végrehajtó, a Baluus és a Puppis.
A Balaton nyugati oldalán, hivatalosan a középső és nyugati medencében szinte végig nagyon gyenge, változékony szél fújt pénteken és szombaton is. Sokszor a szél teljesen elterült a tavon, az alapszél pedig rendre legyengült, néha teljesen leállt. A mezőny nagy része kereste a szelet, hol az északi, hol a déli part közelében, hol vízközépen. Jellemző volt, hogy a vitorlázók a kialakult szélcsíkokon megindultak, majd újra és újra megálltak, aztán csorogtak, csúsztak, épp a szélviszonyoknak megfelelően.
Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, a balatoni időjárás egyik legelismertebb szakértője a verseny alatt rendszeresen készített időjárás-előrejelzést. A mostani verseny szélviszonyairól Horváth Ákos azt írta: “Az 51. Kékszalag különösen gyengeszeles versenyként vonul be a balatoni vitorlázás történetébe. A verseny alatt a Balaton közvetlen közelében kialakultak záporok, sőt zivatarok is, azonban az azokból kifújó szél csak érintette a Balaton vízterületét. A hajók kisebb részt a környező záporok „maradék” szelét, nagyobb részt a gyenge tavi cirkulációt tudták csak felhasználni.” Összefoglalva a szakértő szerint elmondható, hogy a gyengeszeles versenyben rapszódikusan megjelenő szélcsíkok miatt a tapasztalat és a helyismeret mellett ugyancsak nagy szerepet kapott a szerencse is."
Emlékezetes befutó 2.0
Az élmezőny izgalmasra sikerült befutójával már részletesen foglalkoztunk, de a Racing Django csapata gondoskodott arról, hogy az 51. Kékszalag Nagydíj még emlékezetesebb maradjon.
A verseny győztesének legénysége a célvonalnál pezsgővel várta az utolsó hivatalos eredménnyel, 269. helyen befutó hajó, a Sunset (Bánrévi Lili kormányos, Bánrévi Ákos, Makkos Gábor, Molnár Szabolcs István, Burian Balázs, Fonalka Mira Panka) legénységét. Ez még rátett egy lapáttal az amúgy is nagyon sportszerű versenyre.
Fotó: Szántó Áron / Magyar Vitorlás Szövetség
A Sunset tulajdonosa, kormányosa Bánrévi Lili a hunsail.hu kérdésére elmondta: „A befutóhoz közeledve láttuk, hogy valami készül, de arra egyáltalán nem számítottunk, hogy az első helyezett legénysége köszönt minket. Nagyon jól esett, különösen közel 48 óra vitorlázás után.” Az pláne jól jött, hogy a Racing Django motorosa felajánlotta a sunsetes legénységnek, hogy hazahúzzák őket a közelben lévő Hajógyári Kikötőbe.
Bánrévi Lili a Kékszalag egészéről azt mondta, hogy a legtöbb társukhoz hasonlóan szélkereséssel telt a verseny, nézték a csíkokat, amelyekkel előrébb tudnak jutni. A legkeményebb részt a balatongyöröki, keszthelyi szakasz jelentette, ahol egyszerűen rendre megállt a hajó, nem tudták elérni a szeles részeket. Visszafelé Keszthelyről abban bíztak, hogy a déli oldalon a parti széllel tudnak vitorlázni, ez többé kevésbé sikerült is, de sajnos elfogyott a szél. Arra a kérdésre, hogy jövőre újra jönnek-e a Kékszalagra a Bánrévi Lili egyértelmű igennel válaszolt.
A Magyar Vitorlás Szövetség pedig reméli, hogy 2020-ban minden hajós ugyanígy tesz majd - és remélhetőleg a mostaninál nagyobb szélben.