Tények és tévhitek a napozásról és a füstmentes termékekről.
Mindannyian tudjuk, hogy a Nap nélkül nincs élet, mégis rengeteg a mítosz és a félreértés az életadó, de időről időre változó intenzitású és hatású napsugárzással kapcsolatban. De melyek ezek a tévhitek, és szabad-e rájuk hagyatkozni, ha az egészségünkről van szó?
Tévhit: Ablaküveg mögött nem lehet leégni
Valóság: Az üveg – például az autóé - csak az UVB-sugarakat szűri ki, a sokkal alattomosabban ható (leégést nem okozó, ám a bőr mélyebb rétegeit roncsoló) UVA-sugárzás keresztüljut rajta. Ezért is van az, hogy a gyakran vezető felnőtteken statisztikailag gyakoribbak az anyajegyek a bal, vagyis az ablak felőli oldalon – és sajnos a napsugárzás hatására kialakuló bőrbetegségek is egy amerikai melanóma-kutatás szerint1.
Tévhit: Igaz, hogy tűz a nap, de egy fél órára nyugodtan kimehetünk a kertbe fürdőruhában, egy kis napozás csak jót tesz.
Valóság: Egy felhőtlen, napsütéses nyári napon 11 és 16 óra között nincs biztonságos mennyisége a napozásnak, különösen az érzékeny bőrűek számára. A napfényre igenis szükségünk van például a D-vitamin-hiány megelőzéséhez – de csak a megfelelő napszakban, a délelőtti vagy a délutáni órákban. Enélkül még az Egyenlítőhöz közeli országokban is kialakulhat a kóros D-vitamin-hiány miatti csontbetegség, az angolkór – derült ki egy etiópiai kutatásból2.
Ahogyan a példák is mutatják, ha az egészségről, az ártalmak csökkentéséről van szó, a tévhitek helyett mindig a tényekre célszerű támaszkodni. Ugyanez a helyzet az életünk minden területén, így a dohányzás, a leszokás, az ártalomcsökkentés terén is. Vegyük például a kátrányt, az egyik ártalmas vegyületet, ami a cigarettafüstben előfordul.
Tévhit: A füstmentes termékek is tartalmaznak kátrányt.
Valóság: Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használata során nincs égés, nincs füst, nem keletkezik kátrány. A károsanyagok száma lényegesen alacsonyabb a füstmentes alternatívák aeroszoljában mint a cigarettafüstben, azonban a káros anyagoktól kizárólag a leszokással szabadulhatunk meg teljes mértékben. Az egészségünk és a környezetünk egészsége érdekében a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztuk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
Tévhit: A nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos legtöbb egészségügyi ártalomért.
Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható daganatos megbetegedések fő okozója nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst. A füstmentes termékek esetében nincs égés, így füst sem keletkezik. Azonban a nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, számos negatív hatása ismert, így például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre.
Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Mint ahogyan a napozásnak is létezik kockázatcsökkentett formája -de csak akkor, ha a tévhitek helyett tájékozódunk a tényekről.