Másként kell írni a Kékszalagot, de előbb egy kis történelem.
Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenyét először 1934-ben rendezték, ezt a versenyt a Kék szalagért írták ki, az a hajó kapta, amely a leggyorsabban teljesítette a több mint 150 kilométeres távot.
A hajózásban a kék szalag története még korábban indult. “Kinek a hajója nagyobb és gyorsabb, ki ér előbb, több utassal Európából Amerikába? 1819-ben a Savannah nevű gőzhajó volt az első, amely az új erőforrást használva huszonhét és fél nap alatt szelte át az óceánt. Nem volt megállás, egyre-másra alakultak a gőzhajótársaságok, 1837-ben a P&O Line, 1840-ben a legendás Cunard Line, a társaságok hajói elsősorban postát szállítottak, de egyre inkább utasszállításra is berendezték őket. A piac elnyerése és az örök versengési kedv hozta létre az Atlanti-óceán Kék szalagja versenyt, amelyet lapátkerekes gőzössel 196,6 óra (14,5 csomó átlagsebességgel, azaz 26,854 kilométer per órával) alatt szelte át a nagy vizet” - derül ki Kemsei Zoltán Titanicról és a hajózás történetéről szóló - az Iho.hu közlekedési szakportálon korábban megjelent - cikkéből.
A kék (színű) szalag tehát a leggyorsabb hajóknak járt. Magyarországon azonban a verseny fogalommá vált, ezért egyre az első verseny után egyre többször írták egybe, ma pedig már a Kékszalag a helyes forma.
Érdemes elolvasni a Kékszalag blog korábbi posztjait is:
Kékszalag másképp: körbe a szárazföldön
Akkor most 150, 155 vagy közel 160 kilométerről beszélünk?
Hiába van egy jó hardvered, kell hozzá a szoftver
Erős kihívó a Kékszalagon: kétszeres olimpiai bajnok csap össze a magyar versenyzőkkel
Akkor és most - látványos képeken a Balaton ünnepe